2015 CycloCross Magyar Kupa összetett második hely
Erős késztetést éreztem a 8. Bringapark Kupa verseny előtti estén, hogy rendhagyó módon a beszámolót már a verseny előtt kezdjem el megírni és előre „papírra vessem” a kigondolt stratégiát: rajtnál előre fogom engedni Viktort és megyek vele ameddig csak bírok. Nagyon fogok vigyázni a bringára és a gumikra, mert a dobogón, vagy közel a dobogóhoz kell végeznem az összetett 2015-ös Cyclocross Magyar Kupa második helyhez. De végül nem írtam le – lusta voltam, inkább bontottam egy sört – persze azért még elég jól emlékszem rá, mert pont tegnap volt. :)
Ehhez képest a kora reggeli pályabejárásnál a rézsűs-oldalazós szakaszon valahogy elakadt az első kerék egy kisebb gödörben és úgy hasraestem, hogy beszorult a levegő és úgy maradtam. Felálltam, felrángattam a dudvából a bicajt, majd derékszögben támaszkodtam a vázra és úgy próbáltam aprókat lélegezni, hogy valahogy életben maradjak. Az egyik fiatal pályabíró pont ott állt és végignézte a földharcomat de nem szólt egy árva szót se. Nem kell azonban atomfizikusnak lennem, hogy kitaláljam valószinűleg min morfondírozhatott:
– döbbenet, hogy itt minden pancser elindulhat ezeken a bicikliversenyeken…
Szóval kicsit beaggódtam, hogy milyen kár lenne valami hasonló mafla bebicskázással elbúcsúztatni az első CX MK összetettemet, ez méginkább óvatos versenyzésre intett. Óriási csalódás volt, hogy bár az előrejelzés 5-7 fokot igért, ennek ellenére a köd miatt csak nulla fok volt egész nap. Gyűlölöm a hideget, azt sem tudtam, hogy öltözzek. Azt egyszer s mindenkorra megtanultam, hogy CX versenyen inkább alulöltözni, mint túlöltözni, végül úgy döntöttem, hogy legyen a 6-8 fokban megszokott két rövid mez felül, plusz kartyű-lábtyű kombó. Hát, éppen határeset volt, éreztem végig a hideget a mellkasomon, de még nem nagyon fáztam. (Mindössze az ujjaim fagytam jégcsappá.)
Nem fogod kitalálni: a startnál előreengedtem Viktort és nekiveselkedtünk. Valójában volt egy kis közjáték, Molnár Tamás Gusztáv (KTC), Viktor csapattársa is kiválóan kapta el a rajtot és ő is elém került. Ez meglepett, mert bár tavaly elvert néhányszor, de az idén még nem ment előttem talán egy métert sem és persze most is egyből éreztem, hogy nem elég lendületes. Mindenképpen menni akartam Viktorral az elején, de Viktor kezdett máris elnyúlni, én meg kicsit beragadtam Tomi mögé. Kínomban még az is átfutott az agyamon, hogy: Te Lacikám, ezek lehet hogy megdumálták ezt miattad, Tomi kicsit feltart az elején, hogy Viktor el tudjon szakadni. Azonnal minden erőt aktiváltam, az első adandó kanyarnál idegből be is estem Tominak és már gyorsultam is le nyélen.
Meglepetésemre egy kört sem bírtam ki Viktorral.
El kell ismernem, most pipecen beforgatta a szekeret, ezen a napon tényleg verhetetlen volt. Én nézegettem hátrafelé és persze meg is láttam a közeledő Adame Lacit. Biztos voltam benne hogy felér, mert nekem bezzeg egyáltalán nem forgott úgy ebben a mocsok hidegben, ahogy szerettem volna. A harmadik kör elején előzött meg Laci, még tudtam vele menni egy fél kört, aztán neki is elengedtem a kezét. Már csak egy (a szokásos) feladat maradt: nem eladni a pozíciót. Senki sem veszélyeztetett, max elcseszni tudtam volna. Szóval nagyon odafigyeltem, nagyon akartam azt a harmadik helyet. Kellett a lelkemnek. Nem is volt végre semmi gond.
Csodálatosan szépen koncentrálok – hogy ne essek hasra megintEzt viszont imádtam: képzeld, maga Bacsek Úr dicsért meg a versenyünk után a depóban, hogy nagyon jól mentem! Azt mondta, hogy ott állt mellette az egy tanitványa a futamunk alatt a depó előtti visszafordítónál és pont engem mutatott neki, hogy na, így kell kanyarodni! Nem rángatni közben a kormányt, hanem a létező legszélesebb íven betenni a kanyarba és egy íven fordulni mintha zsinóron húznák… Ez tényleg sokat jelent nekem, mert Bacsek Zoli mindenki által ismert és elismert igazi kerékpározás-technikai guru, boldogan ittam szavait.
Még egy pici utózönge: Bakter ismét hozta a gusztustalan stílusát a Master1 futamban. Ezúttal Szalma Csabit lökte meg és borította fel a legelső meredek emelkedőn. Csabinak az esés következtében elcsavarodott a lánca is, emiatt fel kellett adnia a versenyt, oda lett a összetett dobogója is.
Ezen a képen meg Bakter Pápai Ádámot (Postás SE) terelgeti egy kis el-, illetve letolással.
Ez ugyan nem feltétlenül parasztság, lehet adott versenyszituáció is, de azért elgondolkodtató: nem emlékszem hogy az utóbbi években hozzá kellett volna érnem bárkihez is versenyeken. Nagyon örülök, hogy ez a gyökszi Bakter nem a mi futamunkban rontja a levegőt, rém pipa lennék ha nekem üvöltözne futam közben, vagy engem próbálna fellökni.
Most egy kis nyugi következik, sok volt a verseny, szóval kihagyom a következő CX futamokat. Meglátom hogy alakul az idő, a kedvem, akkor nevezek be legközelebb mikor ismét elkezd hiányozni a verseny-milliő. :)
Ismét nagyon köszönöm a fotósoknak a szuper képeket: Máhr Attila, Bak Ferenc és Kolb Tomi.
8. Bringapark Kupa 2015 eredmények: 
2015_Bringapark_Kupa_dec.pdf (500KB)
2015. CycloCross Magyar Kupa összetett: 2015_cyclocross_magyar_kupa.pdf (522KB)