Duna Maraton, 2016 július
Folyamatosan csökkenő előnnyel nyerem a Top Maratonokat, lassan sprintelnem kell majd a győzelemért. Kicsit para.
Az elmúlt három évben szinte már megszoktam a megnyugtató 6-8 perces fórokat, az pedig nem kevés, abba beleférne egy vázcsere, vagy akár egy teleszkóp nagy-generál is az egyik frissítőnél. Most a Dunán viszont már csak két perc előnnyel zártam. Pedig nem lassultam, valójában kb. életem formájában vagyok.
De sokan megerősödtek időközben, valahogy mindenki egyre többet edz. A Straván pont látszik, hogy ki mennyi melót tesz bele és ha azt látod, hogy a versenytársaid piszok sok melót tesznek bele, akkor neked „még piszokabb” sok melót kell beletenned, ha a spiccen akarsz lenni. Csakhogy ehhez roppant nagy motiváció kell, amit egyre nehezebb fellelni az idő múlásával.
A legnagyobb ellenfelem bennem van!
Szerintem az évezred mindentvivő találmánya egy Motiváló Gép lehetne – én azonnal vennék belőle egy 250 lóerőset, ha lehetne végre kapni…
Dallos Kornél (Tatanka Racing) érkezett meg a célba mögöttem M2 második pozíción. Nem ismeretlen, hisz sok-sok éve versenyzik, csak az előző években még M1-esként állt a dobogókon. Tavaly 3:30 volt a különbség közöttünk a Dunán, idén már csak 2:03. Egyáltalán nem lennék meglepve ha kiderülne, az idén többet edz, mint tavaly. Legszívesebben ráfognám, hogy mivel épp első éves Master2, szóval most robbant bele a Papper2-be, persze hogy nyerni szeretne. Még szép! :)
Nagyon jót tett ennek az új esztergomi Duna Maraton pályának az éjszakai kis felhőszakadás. Eltűntek a poros részek, sáros ugyan nem lett az erdő, de kicsit fogósabb lett a talaj az egynyomú lefeléken, jobban lehetett ereszteni neki. Illetve csak lehetett volna, de nagyon bennem van még a múlt heti erdőbényei Drótszamár fesztivál történése, újra és újra bevillan – és bizony, el-elspórolgattam kicsit a lefeléknél. Ez semmiképpen sem drasztikus tempócsökkentés, csak most sokkal kisebb volt a különbség köztem és az épp előttem haladó között. Magyarul nem csaptam hátba secperc alatt az épp előttem lévőt a DH-kon.
A Master1-es Krisz ismét pompás versenyzőtárs volt. Pacekra azonos az idei erőnlétünk, ezt bátran kijelenthetem a sokadik közös versenyzés után. Parádésan kiegészítjük egymást, ő pazar segítség nekem a fölfeléknél, kiegyensúlyozottabb és picit jobb tempót megy magától, nekem „csak” tennem kell rá a kereket és kibírni. A lefelékben és főleg az egyenesekben meg én tudok kicsit jobb tempót menni és ő tud egy kicsit szusszanni mögöttem – együtt, úgy tűnik, tényleg jobban haladunk.
Az idén piszok jól haladunk együtt.Volt ugyan a versenynek olyan szakasza ahol kicsit elnyúltam előtte, ám ahogy éreztem, hogy kezd fogyni a kraft, azonnal elkezdtem hátrafelé nézegetni és úgy vártam Kriszt, mintha ő hozná az új akksit a motoromhoz. :) Láttam, hogy közeledik a Lakatos Tádé (Merida CST) – Krisz duó, nekem csak annyi dolgom volt, hogy picit megpróbáljam úgy időzíteni a felérésüket, hogy MINDENKÉPPEN fel tudjak csatlakozni a vonatra.
Ez tényleg kulcsfontosságú momentum volt!!!
Megkockáztatom, ha nem tudtam volna becsatlakozni és végigmenni velük, egyedül biztosan nem lettem volna képes olyan határozott tempót menni. Közeledett volna Dallos Kornél és tutira vérszemet kapott volna, ha meglát. Tudod, a fanyúl effektus: ha már közel van előtted valaki, képes vagy új energiákat mozgósítani, hogy felérj rá…
Ám szerencsére megvolt a gyorsvonati pótjegyem és érvényes is volt mára, szóval hármasban iramodtunk az abszolútban harmadik, fiatal Kanyári Botond (ViniBike) után és hamarosan meg is csíptük. Rá néhány km-re a helyjegyeket kicsit megcsereberéltük: Tádé lassan kezdett leszakadni, mi pedig hármasban robogtunk tovább Krisz-szel és Botival. Túl sok dolog nem történt, hazaértünk és a végén erőből osztottuk le a lapokat. Három külön kategória, de nem beszéltünk meg semmit, inkább versenyeztünk egymással. Én azért nem vettem ezt olyan véresen komolyan, csak úgy ímmel-ámmal igyekeztem a srácokkal, minek törjem magam derékba?! Azért persze maradt még nálam néhány tartalék-wattocska, ha mégis szükség lett volna rá. :)
Gumiügyek
Sokan rengeteget kínlódnak defektekkel. Szalay Petinek, szörfös-társamnak Matyinak, vagy csapattársamnak Kelemen Iminek elképesztően sok defekt jutott mostanában – csak hogy néhány sporit említsek. Én szerencsésebb vagyok (lekopogom!), nekem kb. kétévente jut egy(!) defekt az edzéseket és a versenyeket is beleszámítva. Jelenlegi (és állandó, no-brainer) setup:
- Elöl: Rocket Ron EVO 2.25, LightSkin,
——- tubeless, Stans NoTubes lötyivel, 1.6-1.7 bar - Hátul: Rocket Ron EVO 2.25, SnakeSkin,
——- tubeless, Stans NoTubes lötyivel, 1.7-1.8 bar
Kizárólag tubeless, már soha nem lennék hajlandó belsővel menni. Sok lehet ugyan a szopcsi a tubeless beállítással, de ha egyszer összeállt a rendszer, akkor nagyon babán működik és nincs több felütés! Annyi, hogy 3-4 havonta ki kell cserélni benne a lötyit, mert elöregszik, összecsomósodik, mint egy fürdőszivacs. Ilyenkor lemegyek az Eleven centeres MOL kúthoz, hogy ott mocskoljak, meg ott van kompresszor is a felfújáshoz.
És azért pont Rocket Ron, mert szuper a kanyarstabilitása és sárban is kiválóan működik. Most pl. kicsit para volt, hogy mennyi eső esett éjszaka/reggel – de nem nekem, mert ha sár lett volna, akkor is zseniális a Rocket Ron. Hátra (csakis hátra!) mehetne akár Racing Ralph is és talán szárazon gyorsabb is lenne, de sárban biztosan hamarabb elforogna.
Kiskorú V. Balázs
Te, ez a Vas Balázs gyerek nem doppingol?! – fakadnék ki ostobán, ha nem ismerném az egész családját és őt is már kiskora óta. Fejlődése töretlen, tavaly megjósoltam, hogy idén már nem leszek neki ellenfél – de azt nem gondoltam, hogy ekkora lépcsőfokokkal lépked majd felfelé.
Balázs csak a rajt előtt néz ki úgy, mint egy egyiptomi szfinx szobor,utána már nem.
Rövid abszolút első helyen végzett a Dunán, több mint 4 percet adott nekem, egy év alatt gyakorlatilag egy másik ligába lépett fel. Nagy gratula jár neki! (Mindenesetre szét fogom rúgni a fenekét, ha most elkezdi elcsipegetni a KOM-jaimat… :)
Nagyon köszönöm a képeket Máhr Attilának, Tirszin Janinak, Hostya Zolinak és Farkas Milánnak!
2016 Duna maraton eredmények: 
2016DunaMaraton.pdf (156KB)