2016 Mátra Maraton – a 11. futamgyőzelem
Képzeld, a rajt utáni hosszú és gyors (55 Km/h) aszfaltos lefelé utolsó kanyarjaiban hirtelen egy ismeretlen spori előzött meg (legelöl voltam), érezhetően agresszíven. Engem tényleg nem zavart, kockáztass csak haver! Olyan srácnak tűnt, aki egy fél perc „világhírért” („Én vezetem a rövid abszolútat lefelé!”) hajlandó felesleges kockázatot vállani.
Pocsékul kanyarodott, megcsúszott a sodrós, kavicsos aszfalton és vagy fél métert csúszott keresztbe a hátsó kereke, de valahogy megfogta. A belső ívről, fél szemmel figyeltem, elesik-e, vagy nem. Persze kisodródott legszélre és azonnal rájött, hogy nem azért fordulunk kicsit óvatosabban a kavicson, mert általában véve fosorintunk a kanyarokban, hanem mert baromira nem az első 5 km-es lefelé aszfalton fog eldőlni ez a verseny… Hamar kiderült, úgy jutott el a spiccre, hogy közben Vas Balázst is majdnem kirakta. Hmmm…
Találd ki, hogy utána az ernyőt ottfelejtettem-e a versenyen. Olyan béna vagyok!Elkezdődött az érdemi rész, a kemény mászás Gallyára. Fetter Erik (PCCC), Kádi Tomi (CUBE Csömör) és Vas Balázs álltak előre a megszokott koreográfia szerint. Kb. 1 km-t sem bírtunk velük. (Ezen a 6 km-es egyenletesen emelkedő szakaszon egyébként 172 volt az átlag- és 178 a max. pulzusom.)
Czenki Tomi (FEMAT-ZKSE) volt közvetlenül mögöttem, abban a pillanatban, ahogy megérezte, hogy kezdem elengedni a vezető triót – nyílik a távolság, kettő méter, három méter – máris lekerült és odabiccentett:
– Megállsz?!
Erre én magamban: – De nagy király vagy! – De neki csak annyit:
– Még nem. :)
Elmosolyodtam, megint csak magamban: – Hagyd már ezt a mafla országútis dumát, tessék, adjad neki, ha olyan nagymenő vagy!
Nem kellett sokat várni, kb. 5 perc múlva láttam, hogy leszakad a fiatalokról és bőszen tekintget hátrafelé.
– Na mi van kissrác, megfőttél?! :)
Közben nálunk az M1-es Kovács Győző (Bikezone Gödöllő) vette át a kormányos szerepet és meg kell hogy mondjam, parádés tempót húzott. Hálásak voltunk neki mindannyian. Nézegettem hátrafelé: az M2 mezőnyből Fekete Zsolti (Tatanka Racing) még ici-pici távolságra ott volt mögöttem és mögötte nem sokkal Imre Szabi (Merkapt Maraton) is. Czenki Tomi időközben megállt, bevárt bennünket – és visszaállt a „helyére”: közvetlenül mögém. :)
Részemről alig vártam, hogy felérjünk Gallyatetőre és kicsit magamhoz térjek, rendezzem a sorokat. Lassan eltűntek mögülem az M2 szakik és onnantól kezdve teljesen átalakult a verseny:
Belecsöppentem az év Master1 meccsébe. Nem viccelek!
Főszereplők: Krisz (Ma mindenkit szétszakítok!), Czenki Tomi (Ma mindenkinél jobban taktikázok!) és Győző (Erős vagyok, de ma ma szopni fogok, mert nem voltam pályabejáráson és nem is ismerem a pálya utolsó technikás/XCO-s szakaszát… Igaz, akkor ezt még nem tudhatta).
Morfondírozni kezdtem magamban. Mi legyen, segítsek Krisznek, vagy nem? Krisz-szel mostanában eléggé egy húron pendülünk, még buzultunk is Szilvásváradon, talán meg tudnám egy kicsit támogatni. De akkor meg: ki a franc vagyok én ahhoz, hogy beleszóljak egy ilyen férfias küzdelembe?! Meggyőződésem, hogy a hosszú enyhe lejtős, szintvonalas szakaszon, ami nekem nagyon fekszik (előre is álltam ott, hogy kicsit növeljük a tempót) egy kis susmus után meg tudtam volna „húzni” csak Kriszt. Persze a saját káromon, mert magamat fingattam volna ezzel. De ez akár bele is fért volna, éreztem, jól haladunk, nem kell tartanom az M2 stábtól. Vagy mikor a szintút utáni brutál meredeken elszuszogott mellettem Krisz, észrevétlenül be tudtam volna tartani Tominak néhány másodpercre és ott egy kontakt-vesztés akár ki is tarthat hazáig. De nem, nem nyúltam bele a meccsükbe, tisztelem Tomit is és Győzőt is. Szuper keményet meccseltek, amiből végül Tomi jött ki győztesen a végjátékban. Pompás párviadal volt srácok!
Az utóbbi időben a légkondiktól kicsit beteg is voltam, a meló is több volt a szokásosnál, így kevesebbet tudtam edzeni. Ez főleg szokásos edzésidőben kevesebb, átlagban mondjuk csak másfél órákat mentem. Tényleg markánsan megéreztem ennek hatását, a másfél órás verseny végére tipikusan erőnléti problémák jelentkeztek, át kellett váltanom túlélő üzemmódra. Ez persze nem igazi „túlélő”, csak amolyan vékonyan „elspórolós”, végül csak 30 mp körül kaptam Kriszéktől. Pont jó, hogy lassan vége a szezonnak, egyébként rögtön el kellene kezdenem hosszabbakat, mondjuk bő kétórásokat menni húzósabb tempóban. De így nem. :)
2014 tavasza óta az összes Top Maraton rövidet megnyertem (egyetlen kivétel: 2014 Bükk maraton, defekt, DNF), ez összesen 3 x 4 – 1 = 11 futamgyőzelem. Akárhogy is, ez impresszív, még akkor is, ha tisztában vagyunk vele: ez csak a rövidtáv, az igazán kemények közép- és hosszútávon versenyeznek.
Zsolti és Szabi, gratula nektek mégegyszer!Rövidtáv-siker titkok? Gondolkozz el ezeken is:
1. Ha még nem vagy tubeless, akkor legyél tubeless!
Ha sikerült összehoznod egy kis zsét, akkor szerintem ne egy új 1×11 hajtásra költsd, attól nem leszel gyorsabb, hanem inkább egy új kerékszettre. Kis utánajárással már 200e forint alatt beszerezhető egy 1500g alatti 29-es tubeless kerékszett (az enyém 1450g) és ez bizony sokat lendíthet a gyorsaságon és a megbízhatóságon. Az említett 3 év alatt összesen 2 defektem volt, ebből csak egy történt versenyen (a Bükk). Ha fizetnél, se mennék többet belsővel!
2. Kezdj ez XCO-zni!
A Mátra maraton rövidtáv abszolút első 11 helyezettből 10 (!) licenszes aktív XCO versenyző, akikkel rendre pacsizunk a Magyar Kupákon. Sokan panaszkodnak pl. a Bikemag fórumon erre a pályára, hogy köves, meg nehéz, meg tolni kellett marha sokat. Mi csak egyetlen helyen szálltunk le tolni egy kicsit, a meredek DH – patakátkelés utáni meredek emelkedőn egy lépcsőszerű gyökér miatt. Rendszeresen ilyen pályákon edzünk az XCO-ra, technikailag nem volt megoldhatatlan kihívás ez a pálya sem. (Persze tényleg sokkal nehezebb volt, mint a többi Top Maraton – de mi csak úgy mondjuk: ez olyan XCO-sabb…)
3. Kezdj el CX-ezni!
És nem csak azért, mert a CycloCross megtanít bicajozni (tényleg sokat fejleszt a kerékpárkezelésen!), hanem mert a téli versenyek miatt tavasszal máris sokkal felkészültebb vagy, akár a szezonkezdő versenyeken is már kirobbanó formát tudsz mutatni.
Ilyen egyszerű ez az egész. :)
Nagyon szépen köszönöm a képeket a Farkas Milánnak (MilanPhoto.Hu), Hostya Zolinak (H.Z pictures) és Tirszin Janinak (Nutrixxion)!
2016 Mátra Maraton eredmények: 
2016_matra_maraton.pdf (178KB)