CrossLiget 2015, a zseniális CX verseny
Bátran kijelenthetem, hogy az Econix CrossLiget 2015 verseny a legjobb dolog ami a CycloCross-szal történhetett Magyarországon. Pompás időben, szuper körülmények között tera-giga látványos versenyzéssel és fergeteges hangulattal ajándékozták meg egymást a versenyzők és a nézők.
Mától ez az etalon!
Mindig megnézem, megnézzük az elit futamot a Master2 után és szurkolunk a sporiknak, de valljuk be, általában azért nem rágjuk tövig a körmünket az izgalomtól. Vannak persze helycserék, technikai gondok, előzések, felbucskázások, de azért nyugodtak szoktak lenni ezek az összecsapások. Nem így volt ezen a vasárnapon, igazi parádés versenyzést mutatott be az elit futam első harmada!
Mikusz Pro is tiszteletét tette a versenyen, épp megdícsérem a míves Dura-Ace kerekeit. „Szálljon az a kismadár!”Semmit sem von le az értékéből, hogy érzésem szerint kicsit megkomponált volt a BuZso – Dina Marci csata, lehetett egy kis egyezkedés a futam előtt, hogy segíteni fogják egymást Mike Garrigan, a kanadai bajnokkal szemben. A köridők is arról tanúskodnak, hogy „szépen óvatosan” bevárták egymást: mikor Buzsó elesett az egyik bunny-hopp palánkugrásnál, illetve mikor Marcinak meg kellett állnia a 9. körben, a leesett a lánc miatt. BuZso köridejeit nézegetve nagyon szembetűnő, hogy semmi sem indokolta volna egyébként, hogy a 10. körben egy tíz másodperccel lassabb kört menjen, mint az átlag, de ezzel újra össze tudtak csatlakozni hogy együtt robogjanak tovább, az utolsó körre bízva a csata érdemi részét. Óriási gratula nekik, tényleg végtelenül látványos versenyt fittyentettek!
BuZso és Marci közönséget szórakoztatnakTovábbi gratuláció Fetter Eriknek, aki harmadikként ugrotta be körről-körre az emelkedő előtti palánkot. Iszonyú látványos előnyt jelentett ez minden körben, csoda előzéseket tudott bemutatni a zajos és lelkes közönségnek. A másik fantasztikus csatát „Mr. Watt” Pelikán Jani és Buruczki Sziszi mutatta be – ott viszont szóba sem kerülhet semmiféle titkos paktum, nyelet mentek végig, szívták egymás vérét körről-körre. Sejtettem-tudtam, hogy ha Jani kibírja a befutóig, akkor ott már a sprintet le fogja tudni olajozni. Pontosan így is történt, igazi o.utis sprintbefutót láthattunk, amit a várakozásaimnak megfelelően Jani be is húzott. Baromira érdekes volt a hatalmas rutin (és észrevehetően jobb kerékpározási technika) összecsapása a fiatalos de brutális nyers erő ellen.
Annyira jó volt együtt szurkolni a több száz emberrel, rengeteg ismerőssel, baráttal! Egy csomó arccal találkoztam, akikkel már egyész jól ismerjük egymást a Straváról, de még sohasem futottunk össze eddig.
Ez tényleg egy kivételes alkalom volt együtt élvezni a kerékpárversenyzést!
Az én versenyemről most olyan sokat nem tudok írni. Tökéletesen rajtoltam, el is jöttem első helyen, az aszfalt végén már hátrafelé is nézegettem, hogy csak annyit menjek, amennyi kell, ne többet. A dombra is első helyen rántottam fel a szurkolók hatalmas ovációja mellett.
Nagyon finom érzés volt vezetni a futamot!A másik oldalon legurulás, majd a palánkon szökkenés. Gyors felszaladás, másik oldal legurulás ismét – majd szisszenést hallottam és éreztem, hogy puhább lett a hátsó kerék. Mire átgurultam az Olof Palme sétányon, már teljesen le is ereszett és máris a felnin gurultam. Félre akartam állni, de hirtelen eszembe jutott, hogy nincs messze a depó és ott vár rám a pótkerék, amit futam előtt odakészítettem. Összeszorult a szívem, sorra mentek el melletttem az ellenfelek, ahogy kacsáztam a depó felé.
Benkó Laci segített a kerékcserében, de ez most valahogy olyan lélektelenre sikeredett a csalódottságom miatt. Elsőre nem is került helyére a technika, nem akart elfordulni a kerék. Aztán megigazítottam, végre helyére került és felpattanhattam a bringára. Egészen gyengécske kerékcsere volt, összességében több mint egy perc. Már csak egy dologra koncentráltam:
ilyen szurkolók előtt én biciklizni AKAROK, élvezni akarom a bíztatást, a versenyzést!
A teljes elit női mezőnyön is „végig kellett mennnem” :)Persze nagyon sok versenyzőt utolértem, egész Holluby Andrisig, Vas Petiig értem fel. Vas Petit már csak a célegyenesben, sprinten tudtam lekapni, ez a menet végül a nyolcadik helyre lett elég.
A 2. helyezett szlovák Tatiana Jaseková mellet rohanok el/fel.Nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, hogy meddig bírtam volna az elejével, ha nincs a defekt. Őszintén szólva a köridők alapján 3.-4. helyre lettem volna jó, Megyó és Specziár köreit szinte biztosan nem bírtam volna végig. Bár – és itt jön az a tök felesleges „mi lett volna ha” – ha ott megyek velük, plusz a frenetikus szurkolás hatására valószinüleg még tudtam volna egy kis erőtartalékot felszabadítani. Azt hiszem felfértem volna a dobogóra Adame Laci előtt, vagy legalább is egy nagyon jót meccseltünk volna. Azért gondolom így, mert az utolsó hat köröm (így tök egyedül, nem különösen motiváltan) is jobb lett, mint az előttem végzett negyedik, ötödik, hatodik és hetedik helyezetteké, tehát a legalább negyedik hely gyakorlatilag biztos. Valójában feküdt nekem ez a pálya, forogtak is a lábaim, azért gondolom, hogy felférhettem volna a dobogóra. Kár érte.
Külön köszönet az Econixnak a kiváló fotókért.
CrossLiget 2015 CX eredmények: 
2015-crossliget.xls (94KB)