Linartech Cyclocross Magyar Kupa, Kecskemét
A versenyről hazafelé azon tűnődtünk Mátéval, aki elkísért a versenyre, hogy milyen vicces dolog történt ma velünk? Ma semmi. Jó, de akkor meg mi a francról írjak a beszámolóban?!
Azóta este van és egy fokkal jobb a helyzet, mert kinyitottam a Kecskeméti Sörmanufaktúra kézműves sörét, amit Pelikán Janitól kaptam ajándékba a dobogó után. Mi ugyanis üres kézzel jöttünk (volna) haza: valahogy elkeveredtek otthon maradtak a 120 220 forintos érmek és pucéron álltunk a dobogónak látszó átlátszó fémkereten – kecskeméti versenyrendezők, lehet még ennél is lejjebb? Ugye nem, egyszeri hiba volt és legközelebb megkapják a helyezettek a szükséges tiszteletet.
Szóval Jani volt olyan rendes, hogy az elit győztes nyeremény láda sörből (mondjuk az a fődíj viszont nagyon rendben van!) leosztott néhány sört a csimbiknek. Isten tartsa meg a jó szokását! Lehet, ezt már az Amplatz BMC-nél tanulta, a profi csapatoknál is le szoktak osztani ezt-azt a nyereményből.
Apámék szerint nem ez lett életem dobogós képe :)
Hogy végül kibéreltem-e a szingó kerekeket a Speed-Wayből erre a versenyre is? Hát persze hogy ki, a szemérmetlenül nagy összeg hallatán Bacsek Zoli század(!) bárra belőtte nekem a guminyomást pénteken – ez jópofa, de tök felesleges, úgyis leenged valamennyit a szingó és egyébként is magamnak fújom fel verseny előtt. A lényeg: tök jó dolog a bérlés. Ha sílécet lehet bérelni, akkor miért ne lehetne bérelni kereket, vagy akár egy egész cangát is? Biztos van olyan kedvenc bringaboltod, ahol már otthagytál egy valag pénzt, már emlékeznek az arcodra, szóval el lehetne hozni egy használt vasat.
Tetszik a CycloCross, óriási a fellángolás, azonnal vennél egy CX bicajt? Miért nem próbálsz meg először kibérelni egyet egy hétre, egy versenyre, egy hónapra – kipróbálod és el tudod dönteni, neked találták-e ki ezt a sportot, vagy nem. Lehet hogy mégsem tetszik és máris megspóroltál egy újabb valag pénzt… Tetszenek a napsütéses CX képek és videok? Tudnod kell, hogy a CX versenyek általában rossz időben vannak, esik az eső, baromi hideg van és latyak. És a legfontosabb: a derekad, az nem biztos, hogy bírni fogja. Messze-messze sokkal jobban odavágja a CycloCross a derekat, mint akár a monti, vagy az országúti. Az enyém pl. már elég szépen elkészült.
Bakter – Adame Laci – Fésüs – Fili (Filepkó Gabi, Footstrong) – Vas Peti volt a mai befutó ami abszolút a jelenlegi erőviszonyokat tükrözi, semmiféle meglepetés. Illetve Spec Viktor nyilván még köztünk lenne valahol, de még mindig valami egészségügyi gondja volt, nem tudott rendes tempót menni. Tulajdonképpen már kezd is hiányozni, jobb szeretem, ha ott kolbászol valahol körülöttem: kicsit előttem, vagy inkább kicsit mögöttem – de ez már mindegy, csak ott legyen valahol. Még ilyet, kezd hiányozni Viktor! Ezt a szentimentális baromságot: Viktor nélkül csak egyketted-karú óriásnak érzem magam a versenyeken!
Múlt héten első, most miért csak harmadik?
Tök sokat tűnődtem ezen, mik lehetnek az okok. A két legfőbb: Egyrészt hiper-motivált voltam a CrossLiget előtt: parádés közönség és szuper jó idő, száraz pálya. Nekem ez überelhetetlen! Kecskeméten viszont eső áztatta puha pálya és előre tudtuk, hogy nedves vasárnap lesz, ez bizony lelombozott jó előre. Kecskeméten is pompás szurkolást kaptam, de azért na, a Ligeten… az tényleg non-plus-ultra volt!
Második kör, Adame Laci még mögöttem, de közeledik mint egy Pac-Man-zabáló.Illetve valahogy technikásabb volt a Liget, rövidebb egyenesek és több szűk kanyar, nekem az jobban fekszik! A hírős városban viszont dominálni tudott a nyers erő a technikával szemben: Pelikán Jani is – valljuk be, nem különösebben technikás CX rider, még csak most tanulja ezt a szakmát – ám az egyenesekben olyat, de olyat forgatott, hogy kemény másodperceket rakott a többiekre nyers erőből. Buzsó volt az egyetlen, aki viszont megkérdőjelezhetetlenül a legtechnikásabb hazai versenyzőként tudta vele tartani a tempót, neki viszont a szingó ragasztás technikában kell valami mást kitalálnia, mert megint odalett a kereke.
Ezzel a képpel akarok indulni az Értelmesfej Világbajnokságon.
Jópofa volt, ahogy a lekörözéseknél kezdtük megenni a csajokat, persze próbálunk vigyázni rájuk. Jucust és Orsit jó pillanatban előztem, de Bartos Judit mellé nagyobb tempókülönbség mellett pont belső ívre érkeztem. Engednem kellett kifelé a cangát, nehogy felnyaljam a sarat, így akaratlanul is kezdtem kiszorítani őt. Kicsit neki is mentem, összeért a könyökünk, jézusom, fel ne borítsam szegényt! Szerencsére rutinos csaj, nem rettent meg – összeértünk, na és? Nekem persze ez semmi sem volt, Sasival (#sasialized) szoktunk „könyök-to-könyök” módban tekerni a 40+ közös edzéseken, inkább élvezem, mintsem zavarna.
Egy érdekesség: Farkas Milán, a fotós mondta, hogy rólam feltűnően könnyű volt fotókat csinálni a homokágyban, mert
egyszerűen lassan szaladtam…
Azt mondta, rólam tudott 3-4-5 fotót lőni, a többiekről kevesebbet, mert gyorsabbak voltak. Én csak toltam a bicajt a homokban, a többiek vállra kapták és úgy szaladtak. Hmmm. Igen, ebben biztosan lehetne javulni. Kérdés, hogy mit bír a derekam és mit nem. Mindenesetre megfontolom, kívülről időnként tényleg jobban látszanak a dolgok. Mondjuk az is benne lehet a pakliban, hogy egy dekát nem futottam még az idén és nem is merek, mert az első futás/lépcsőzés után olyan izomlázam lenne mint az állat! inkább nem kockáztatok. :) Elegáns!
Itt olyan pofaszél fújt, hogy majdnem visszafújt a rajtba!Most mindenesetre nem vagyok rommá motiválva. Süssön ránk a nap két hét múlva Veszprémben, akkor elmegyek és megint odacsapok! :)
Kisodródtam? Ne gondold!Csak általában szélesebben fordulok a többieknél.
Farkas Milán fotói a bejegyzésben, köszönöm szépen Milán!
2016 Kecskemét CX eredmények (xls): 
cross16_kecs1.xls (78KB)