Tehetség vs. befektetett munka
Már eddig is biztosan világossá vált számodra: a bejegyzéseimet, tanácsaimat nem profiknak szánom – mit is tudnék én mondani nekik?! Te például nem vagy egy kimondott kerékpárversenyző őstehetség? Nem baj, pont van egy jó hírem számodra! Egyre inkább meg vagyok győződve arról, hogy a kerékpársportban eredményesség szempontjából drámaian nagyobb szerepe van az aktuálisan befektetett munkának a tehetséggel szemben. Van néhány példám erre. (Illetve csak erre vannak példáim.)
Mi, öregek mikor látjuk a lelkes apukákat és anyukákat a versenyeken, aki elhozzák a kicsi gyereküket, hadd kenje össze a lánc a jobb vádlijukat, mindig elégedetten bólogatunk. Egy bizonyos szint fölé biztosan nem lehet eljutni úgy, ha nem gyermekkorban kezdett el versenyezni valaki. Felnőtt fejjel nem lehet megtanulni olyan szintem bicajozni, ami pl. a top (mondjuk XCO) versenysporthoz szükséges. Csakhogy várj: ha te gyerekkorod óta bicajozol, ez még nem minden! Gondolod, hogy ezer éve cangázol és már száz versenyen indultál, ez mindig is elég lesz, ebből meg lehet lenni? Nem, nem lesz elég, előbb-utóbb szépen ki fogják fújni az orrodat – akár kevésbé tehetségesek is.
Megpróbálom megbecsülni a hegyikerékpár szakágban a siker összetevőit
(a sportszer most ne számítson, mondjuk mindenki Bubival indul, aminek maga Tarlós István olajozta be a láncát):
- 10% hozott anyag: iszonyú jó a keringésed, amolyan igazi őserő sportoló típus vagy, szuper géneket örököltél, anyád-apád országos bajnok maratoni futó volt (az egyik edzésüket viszont ellógták, csak hogy te megfoganhass).
- 10% adottság: „versenyző típus” vagy, aki pszichikailag is tényleg képes max-max teljesítményt nyújtani a versenyeken, akár erősebbet-jobbat, mint edzéseken. Állandóan győzni akarsz. Magadra ismersz: szépen araszolsz a városi dugóban, a városon kívüli utakon – vagy esetleg ahol csak lehet előzöl, előrébb furakodsz, mindenki utál ezért, de nem érdekel, mert nehezen tolerálod ha feltartanak?!
- 10% kerékpár kezelési technika: alapok kiskorodból, amit azóta is folyamatosan és tudatosan javítasz. Az erdőben folyamatosan keresed hol lehetne egyet értelmesen bunny-hop-ozni, valahogy mindig új ugratókra lelsz és non-stop nyomod a meredek sziklás letöréseket.
- 70% meló, edzésmunka.
Na, erről akarok írni, az utolsó 70%-ról.
Nagyon sok példát látok magam körül – és persze magamon is érzékelem – a siker döntő többségben az edzések mennyiségétől és minőségétől függ. (Mindkettőtől!) Röviden összefoglalava: ha kőkeményen belerakod a melót, akkor nincs mese, az ki fog fizetődni!
Előbb, vagy utóbb, de tényleg ki fog fizetődni!
Takáts Máté (Meditech) és Láng Rudi (BIKEZONE Gödöllő) barátaim mikor megismertem őket, két igazi „túrista pacal” volt (ja nem, inkább „pacal túrista”, de ez mindegy – le merem írni, mert saját magamról is írtam korábban, hogy „dagadt zsírosbödön”.) Szóval két éve nagyon lelkesek voltak, hogy versenyezni akarnak, meg minden, de én csak legyintettem egyet magaman. Nem láttam bele, hogy ők valaha is oda kerülhetnek a mézesbödönhöz, hogy bármikor is mondjuk első hatban (ne adj’ Isten háromban) legyenek pl. egy Top Maraton versenyen.
Ám azóta mindketten szisztematikus edzésmunkát végeznek, immár több, mint két éve. Odafigyelnek a kajára, fogytak vagy 10-10 kilót és azon kaptam magam, hogy Rudi egy szép tavaszi napon hasonló tempót ment Dobogókőre, mint én, Máté meg bármikor veszélyeztetheti a DH KOM-jaimat, sőt megközelített néhány emelkedőn is. Kezdek tartani tőlük (sima ostoba presztízskérdés :) Máténak most épp nem sikerült jól a Szilvás maraton egy defekt miatt, de Rudi mindössze 8 percet kapott tőlem (tavaly még 30-at!), csak egy percre végzett a felnőtt hatodiktól. Nem gondolnám, hogy ezek a srácok szuper tehetségek – csak mindketten beletették a szisztematikus kemény edzésmunkát. És mindketten hihetetlen javulást produkáltak, sőt produkálnak – hiszen még nem értek a végére!
Egész héten paráztam a várható sár miatt, de felesleges volt.De rengeteg példát tudnék mondani akikről tudom, hogy az erős téli-tavaszi felkészülés miatt lettek érezhetően erősebbek, jobbak erre az évre. (Azt nem gondolnám, hogy tehetségesebbek lettek a télen.)
Záray Laci elég komoly felkészülési időszak után tényleg pompás formában van, mégis aggodalmaskodott kicsit az év eleji versenyeken, mert nem jöttek a várt eredmények. Én frankón megnyugtattam:
– Tényleg benne van a nagy meló?!
– Benne!
– Akkor meg ne parázz, hamarosan megjönnek az eredmények is!
És tényleg, azóta elég katonásan teljesít, az utóbbi pozíciói: egy-kettő, egy-kettő…
Adame Laci, aki az én korosztályom és akivel az idei Cyclocross szezonban nagyokat küzdöttünk – néhány napja döbbentem meg, hogy már kétszer annyi szintet gyűjtött ebben az évben, mint én: májusban már átlépte a 100.000 m szintet, míg nekem csak 51.000 méterem van eddig. Ez azt sugallja nekem, hogy tavaly ugyan még szorongattuk egymást, de az idén már csúnyán odaverhet! Az elvégzett edzésmunkája miatt gondolom így.
Zseni menet volt az idei Szilvás marci, Kőszegi Krisztiánnal (Krisz) csapattuk végig.De nézzük csak a mostani versenyt, Krisz 4 percet javult a tavalyi Szilvás eredményéhez képest. Az elmúlt évben minden Top maratonon gyorsabb voltam nála, az idén örülök, ha tudom tartani vele a tempót. Pedig én sem lettem lassabb a télen.
Szóval csak azt akartam mondani: ha nagyon sokat és minőségit edzel, akkor 70%-ban máris élből nyerő vagy! A 70% pedig hihetetlenül sokra elég lehet, ez már messze-messze az átlag elé repíthet egy versenyen. Nem is kell tehetségesnek lenned.
Ja, a 2016-os Szilvásvárad Maraton beszámolóm, majd’ elfelejtettem! Elmentem az elejével szokás szerint, valahol az első aszfaltos emelkedő kéthatmadánál leszakadtam, majd nagyon jó tempóval végigmentünk Krisz-szel a célig. Kész. Ennyi.
Na jó, így volt, de esetleg még néhány szösszenetet hozzátehetek. Valójában az első pillanattól Krisz (Kőszegi Krisztián, Trek SE) kerekére tettem magam, hiszen tudtam, hogy az idén nagyon hasonló formában vagyunk. Az 5-6 fős élbollyal verettük felfelé és egészen hamar leszakadt mögülünk a maradék 529 versenyző…
Nagyon jól haladtunk felfelé, de kezdtem érezni, hogy lassan nekem is sok lesz. Óriási megnyugvás volt látni, ahogy Krisz is ici-picit kezd megúszni az élen menő utánpótlás korú XCO versenyzőről. Maradtam rajta és onnantól kezdve együtt tempóztunk. Előttünk a fiatalok, Krisz aki Master1, én ugye Master2, vagyis tökéletes duó! Felváltva vezettünk, amikor az aszfalt utáni „siratófalat” is kibírtam Krisz mögött, már tudtam, hogy ma it semmi baj nem lehet.
Szépen összemelegedtünk a végére. Már ha érted a célzást.Szép kis tempót mentünk, de csak nem elég erőset, mert lassan felértek ránk a borsodnádasdi tesók, Baranyi Attila és Dávid. (Érdekesség: ekkor a rövid táv abszolút első 9 pozícióján lévő 9 ember, velünk együtt mind-mind licenszes XCO versenyző, a Magyar Kupákról jól ismerjük egymást.) Nagyon jól jöttek nekünk a felérő fiatalok, mert új lendületet adtak, kicsit fokoznunk kellett a tempót, hogy tovább menjünk velük. Szerencsére már nem voltak meredekek a további felfelék, szóval gond nélkül együtt tudtunk haladni. A kicsik is vezettek, mi is vezettünk, elég nagy egyetértés volt.
Az utolsó hullámos szakaszon aztán leszakadtak a srácok. Mondtam Krisznek, hogy most már ésszel menjünk, innen már csak maximum elveszíteni tudjuk ezt a maratont. Kérdeztem, hogy sprinteljünk-e a végén, vagy guruljunk be együtt. Az utóbbit választotta – választottuk, ezzel mintegy megkoronáztuk a közös versenyeket, néha-néha közös edzéseket, a régi barátságunkat. Azért elég buzis lett a befutónk – de má’ mindegy.
Gratula Fekete Zsoltnak (Tatanka) és Kovács Balunak (Footstrong)!Bár a lottószámokat látnám így előre!
Olvasd el, mit írtam Vas Balázsról tavaly, a Bükk Maraton után. Gondolatban most megveregetem a vállam, pontosan az történt, amit előre éreztem. Előző évben Balázs egyszer sem tudott előttem végezni, most viszont Szilvásváradon majd’ 7 percet pirított ránk! Nagy gratula neki, az idő tényleg neki dolgozik!
Balázs óriási sprintbefutón csak cm-ekre maradt le az abszolút első helyről.Nagyon kemény menet volt, nem csoda hogy kicsit elpilledt.
Fantasztikus fotókat kaptam Máhr Attillától, Hostya Zolitól, az Evolúció SE Kisbértől és Molnár Tibitől. Nagyon köszönöm Urak!
2016 Szilvásvárad maraton eredmények: 
2016_szilvasvarad.pdf (218KB)