XII. Buda Maraton és Várgesztes XCO MK futam
Egy első hely és egy negyedik.
Nem hangzik rosszul, de a Magyar Kupa futamon jobban szerettem volna szerepelni. A két verseny egyébként rendkívül hasonló pályát hozott, a II. Endura Vértes XCO Magyar Kupa verseny ebben az esetben sokkal inkább hasonlított egy maraton rövid távhoz: leegyszerüsítve egy hosszú felfelé, majd egy hosszú lefelé szakasz. Szinte azonos időtáv a két versenyen (54perc Buda vs. 51perc Várgesztes XCO), nagyon hasonló szintkülönbség (569m vs. 500m) és ugyanolyan nehézségi fok: egyik sem volt különösebben technikás, bárki tudott rajtuk biciklizni (már aki ezen a szinten tudja terelgetni a vasat lefelé és felfelé).
A Budán gyönyörű idő várt bennünket, valamint tökéletes körülmények a versenyzésre, semmi technikai, vagy egyéb gond. Felsorakozott a teljes magyar Master2 top mezőny: Kis Jozef, Vas Peti, Papp Dini, Tóth „őserő” Rajmund és immár ide sorolom Holluby Andrist is. Kovács „Pék” Bandi lelkileg totál kikészülve ugrott neki a távnak, elromlott a SRAM pumpásváltója és emiatt a hátsó kazettának csak az alsó felét tudta használni. Vagyis nem váltott fel a hátsó váltója a legfelső 4 fogaskerékre. Nem cseréltem volna vele, még akkor sem, hogy a Buda emelkedői nem feltétlenül kérik a legrövidebb áttételeket, én sem használtam pl. a legrövidebb áttételt, az „egérkét”. A közvetlenül alatta lévőket viszont igen…
Igen komolyan elmentem az elejével a startnál, minden Master2 versenyző mögöttem volt. Legelőször Holluby Andris ért utól, szerencsére nem volt óriási a sebességkülönbség, tudtam menni vele egy szép darabon a hátsó kerekén, de aztán elnyúlt. A hátsó aszfaltos, majd köves (leghosszabb és leggyilkosabb) mászásnál ért föl rám Kis Józsi, még mögöttem volt, mikor a következő párbeszéd zajlott le közte és egy számomra ismeretlen valaki között. Először megismertem Józsi hangját, ahogy rászól valakire:
– Ne kacsázz már előttem!
Erre a srác:
– Menj el ha gyorsabb vagy! – majd:
– Most egész délelőtt így fogsz hisztizni?!
Erre már el is mosolyodtam – volna – ha épp nem idegből nyomom a pedált felfelé rendkívül magas pulzuson, szóval már a fülemen is vettem a levegőt.
Egész soká ért utól Vas Peti és Dini, csak a HHH Sziklakert mászás előtt csaptak hátba, tulajdonképpen csodálkoztam is, hogy ilyen jól megyek! Valójában ott már Dósa Eszti is utólért és ennek már egyáltalán nem örültem, az mindig egy fontos mutató, hogy az aktuális legerősebb hazai női versenyzőt azért még magam mögött tudom-e tartani. A HHH legutolsó emelkedőn, közvetlenül a csúcs alatt aztán megráztam magam, visszaelőztem Esztit, utólértem Reznik Sanyit is, aki tavaly XCO elitben versenyzett és tavaly még biztosan erősebb volt nálam. Aztán következett a DH szakasz HHH-ról lefelé, hahó, srácok, most jön az én részem!
Először Vas Petit értem utól, aki láthatóan küzdött a kanyarokkal. Majd csapattársam, Dini mellett suhantam el egy nagyon gyors (kb. 55-60km/h-ás) résznél és rögtön utána Józsit és Hollubyt is utólértem! Wooww, a Budán a verseny utolsó harmadában én megyek az összes Master2 előtt?! Azannyát! Rajmund és Kovács Bandi sehol? Ez akkor az én versenyem lehet! A legutolsó aszfalt emelkedőn újra felértek rám Józsi és Dini, Holluby Andrist úgy engedtem el, hogy kicsit ki is zökkentem a saját ritmusomból, de tudtam hogy megy második kört is, nem velem versenyzik. Azt viszont nem akartam, hogy miattam akár ici-pici hátrányba is kerüljön Józsival és Dinivel szemben.A befutó már hamar következett, tudtam, hogy nyertem a rövidet. Kovács Bandi meglepően hamar, 2 percen belül beérkezett, döbbenten konstatáltam, hogy milyen erős, a rövid áttételek nélkül is kőkeményen verette és elverte pl. Rajmundot. Le a kalappal! Mondjuk Rajminál nem lehet tudni, mikor veszi komolyan a versenyzést, az is lehet, hogy csak simán elengedte Andrist.
A következő hétvégén szombaton volt a II. Endura Vértes XCO Magyar Kupa a várgesztesi Villaparkban. Pénteken délután kiszaladtam a pályára pályát járni, rögtön tudtam, hogy ezt utálni fogom. Lélekromboló nagyon hosszú emelkedő, aminek még a vége is olyan, hogy azt hiszed már fenn vagy, de rohadt sunyin tovább emelkedik, soha véget nem érően. A DH rész tetszett, de sajnos rövid volt és nem elég technikás, semmi komolyabb nehézség, ugrató, vagy igazán komoly letörés. Az egyenesekben pedig süppedős puha fű, a sima egyenes haladáshoz is másfélszeres energia szükségeltetett.
A startnál elhatároztam, hogy most én akarok élre állni, mert nem sokkal a start után volt egy egynyomos letörés, amit én nagy tempóval tudtam venni, de tudtam hogy sokan ott lassan fognak lejönni, tehát tutira be fog dugulni egy kicsit.. Húztam tehát az egész brigádot magam mögött és meglepődve láttam, hogy hamar el is húztam tőlük, picit lassíthattam, nem akartam máris túl gyilkos tempót menni. Aztán a lélekromboló fölfelén elment Józsi és Peti is, meg sem próbáltam velük menni. Pék Bandit egyenlőre magam mögött tudtam tartani és ez volt egyenlőre a legfontosabb.
Nagy nehezen felértünk a pálya legmagasabb pontjára és követezett a DH rész. Ledöngettem férfiasan (ebben azért már vastagon benne van egy komolyabb perec lehetősége, de nincs mese, menni kell) és csodák csodája, a lejtő alján visszaértem Józsira és Petire! A célvonal után ismét megelőztem őket az aszfalt kanyarokban, hogy előre mehessek a már említett egynyomoson. Már nem volt azonban akkora a power, a sík piha füves részen ismét – immár végleg – elmentek.
Lassan felért rám Pék Andris is, ez nagyon rosszul érintett, ezzel leszorultam a dobogóról. De nem volt mit tenni, nem bírtam menni vele felfelé. Nem volt nagy tempókülönbség, de azért lassan távolodott. Kicsit elszomorodtam, ekkor szokott az következni, hogy oda lesz a motiváció és elkezdenek hátbavágni mások is, akik elvileg gyengébbek nálam. Most azonban maradt még kraft, senki sem veszélyeztetett. Negyedik lettem, ez van. A harmadik helyet sajnálom csak, mindössze 38 mp-cel vert meg Bandi, ez remélem fogható lesz legközelebb. Újra nyitott lett a verseny közöttünk az összetett XCO Magyar Kupa sorozatban, azonos ponttal állunk a 3. helyen összetettben.
A május igen-igen versenyzős lesz: jövő héten Bakonyerdő maraton, utána az első Top maraton állomás Szilvásváradon, majd Eplény XCO Magyar Kupa, a sorozat 3. állomása!
Nézd meg a Buda maraton és a Várgesztes XCO fotókat itt – nagy köszönet Máhr Attilának és Wawra papának a képekért!
2014 Buda maraton végeredmény: 
2014_budamaraton.pdf (94 KB)
II Endura Vértes XCO Magyar Kupa végeredmény: 
vertesxco14.xls (71 KB)